A kizárólag szoptatást és/vagy tápszeres etetést magában foglaló könnyű (vagy éppen nehézkes) kezdeti hónapok után a szülők és a babák életében is nagy változást jelent a hozzátáplálás megkezdése. Vannak, akik örömteli kísérletezésként élik meg ezt az időszakot, és legyünk őszinték, vannak, akik rémálomként. Sokaknak fejtörést okoz, hogy mi kerüljön a babatányérra, (főleg például télen, amikor finoman szólva sem bővelkedünk idénygyümölcsökben és -zöldségekben) és az is, hogy egy esetleges utazásra, kirándulásra, milyen ételekkel és italokkal készüljenek. Ráadásul az elmúlt években a pürés, babakanalas hozzátáplálás alternatívájaként megjelent a köztudatban a BLW (Baby Lead Weaning), azaz az igény szerinti hozzátáplálás gyakorlata is. Vannak, akik ferde szemmel tekintenek erre az új módszerre, míg mások üdvözlik azt. Egy azonban biztos: az új alternatíva megjelenése lehetőséget ad a szülőknek a választásra. Az alábbiakban bemutatjuk Nektek a legfőbb különbségeket a tradicionális hozzátáplálás és a BLW között.
Hagyományos utakon
Legyen szó bármilyen típusú hozzátáplálásról, abban minden szakember egyetért, hogy 6 hónapos korig az anyatejes vagy annak hiányában a tápszeres táplálás a legjobb a babának. A kicsik bélrendszere ugyanis csak ezt követően válik éretté más táplálékok befogadására. Persze a szoptatásra vonatkozó irányelvek is sokat változtak az elmúlt évtizedekben. A régi, 3 óránkénti szoptatás alapelvét felváltotta az igény szerinti szoptatás gyakorlata, ami rengeteg pozitív változást hozott. Egyrészt az anyukáknak nem kell többé stresszelniük amiatt, hogy a baba 3 óra elteltével nem vagy éppen már nagyon éhes, a picik akkor ehetnek, amikor éhesek, az anyatejtermelés pedig az igényekhez igazodik, és sokan sokkal tovább tudnak szoptatni, mint 3 óránkénti szoptatás esetén tehetnék. Ráadásul megjelentek a szoptatási tanácsadók, akik rengeteg információval és segítséggel szolgáltak és szolgálnak ma is a szoptatás miatt gyakran szorongó édesanyáknak.
A hozzátáplálást a legtöbben az aktuális iránymutatások és a WHO ajánlása szerint, a védőnőtől kapott táblázat alapján kezdik. A fentiek alapján 5-6 hónapos kor körül, az anyatej vagy a tápszer mellett, babakanállal adagolva kell elkezdeni megkínálni a babát a különböző pürésített gyümölcsökkel és zöldségekkel (a pontos időpont a magyar szakmai ajánlás szerint a baba érettségétől és adottságaitól függ). Az előírások szerint az, hogy mikor mit adhatunk a babának és milyen sorrendben, meglehetősen kötött, bár tény, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen változtak az ajánlások. Korábban például a szakemberek a glutén bevezetését későbbre tették, ám a kutatások alapján bizonyítást nyert, hogy létezik egy úgy nevezett „immunológiai ablak”, amelynek keretén belül érdemes a baba szervezetét jóval korábban (már az 5. hónaptól kezdődően, de 12. hónapos korig csak kis mennyiségben) megismertetni a gluténnel ahhoz, hogy később a lehető legkisebb legyen az esélye az esetleges allergia vagy érzékenység kialakulásának. Így, ha ezt a hozzátáplálási módot választjuk, mindenképpen tájékozódjunk a védőnőnél a legfrissebb, legaktuálisabb ajánlásokról.
BLW – a másik út
Az igény szerinti hozzátáplálás, amelyre gyakran falatkás hozzátáplálásként is hivatkoznak, Gill Ripley 2008-ban megjelent Baby-led Weaning című könyvének megjelenésével robbant be a köztudatba, bár az írónő már 2001 környékén elkezdte megismertetni elméletét és annak gyakorlati megvalósítási lehetőségeit a nagyközönséggel. Azóta a BLW egyre nagyobb elismertségre tett szert, és rengeteg szülő alkalmazza a módszert világszerte. Hazánkban is egyre több követőt tudhat a magálnak, és egyre többen választják a hozzátáplálás ezen, igény szerinti formáját. Az elmélet lényege nagyon szűkszavúan összefoglalva, hogy a baba, akár az igény szerinti szoptatás esetében, maga döntheti el, hogy mikor és mit enne. Ezért aztán azt kaphatja, amit a család többi tagja is eszik, pürés állag helyett darabos étel formájában. No persze ez a módszer sem jelenti, hogy a baba bármit, bármikor megehet, de az evést egy örömtelibb élménnyé teheti a gyerkőc és a szülő számára is, ráadásul sok felesleges pepecseléstől menthet meg bennünket. Figyelni kell azonban rá, hogy milyen méretű és állagú ételt teszünk a baba elé, és arra is, hogy lehetőleg többfajta étel szerepeljen a babatányéron egyszerre. Hagyni kell, hogy a kicsi maga ismerkedjen meg az ételek ízével, textúrájával és illatával, kézbe vegye, kipróbálja azokat. Persze itt is vannak tiltólistás ételek, mint például a méz, a kolbászfélék, a teljes kiőrlésű gabonafélék, az adalékanyagok vagy a cukor. A BLW révén a baba részese lehet a családi étkezéseknek, ami szociálisan mind az ő, mind pedig a család többi tagja számára előnyös lehet.
Melyiket válasszam?
A választás nagyon nehéz, főleg ha első gyermeked esetében készülsz a hozzátáplálásra. A többgyermekes szülők sokszor már lazábbak, és a kicsik óhatatlanul is az előírtaknál hamarabb jutnak hozzá egyes ételekhez. Bárhogyan is döntünk, alapelv, hogy a módszereket ne keverjük. Járjuk körül alaposan a témát, olvassunk, és érdeklődjünk szakembereknél. Végül pedig, ami a legfontosabb, saját gyermekünk egyedi igényeit, saját meggyőződésünket és a család mindennapjait figyelembe véve válasszunk. Ami ez egyik gyermeknek megfelelő, nem biztos, hogy a másiknak is az. Mindig bízzunk abban, hogy szülőként mi tudjuk a legjobban, hogy melyik a legjobb módszer nekünk és a kicsinek. Bármit is választotok, webshopunkban minden olyan evőeszközt, tányért és poharat megtaláltok, amely egészséges, fenntartható módon támogatja a hozzátáplálást és a baba önállósodását.
