Amikor a csecsemők táplálására terelődik a szó, a szakemberek és a szülők legnagyobb része is egyetért abban, hogy a babák számára a legjobb táplálék az anyatej, és féléves korig nincs is másra szükségük. Az anyatej számtalan előnye vitathatatlan, és kétségkívül a szoptatás kell, hogy legyen az elsődleges opció a csecsemők táplálására. De mi a helyzet, ha mégsem úgy alakul a szoptatás, ahogyan azt elterveztük? Az alábbiakban bemutatjuk nektek a szoptatás előnyeit, és azt, hogy mi történik, ha nem az ideális forgatókönyv szerint zajlanak az események.
Anyatej – a csecsemők superfoodja
A kórházak túlnyomó többségében ma már a születés utáni első pillanatokban mellre teszik az újszülöttet, ami a későbbi szoptatás szempontjából nagy előnyt jelent. Az újszülött ilyenkor még csak az úgynevezett előtejhez (kolosztrum) jut hozzá, amely koncentráltan tartalmazza a baba számára nélkülözhetetlen táp- és immunerősítő anyagokat. Ennek mennyisége minimális, az újszülöttnek azonban pont elég. A tényleges anyatej termelődése a hormonok bonyolult összjátékénak eredményeként, 30-40 órával később indul be.
Sokan képzelik úgy, hogy mivel a szoptatás egy természetes folyamat, a kezdetektől fogva könnyedén és gördülékenyen halad. Természetesen vannak olyan esetek, amikor ez tényleg így is van, de a legtöbb anyának a szoptatást tanulnia kell. A picikben a szopóreflex azonnal működésbe lép, ám anyaként meg kell tanulni, hogyan kell a babát mellre tenni, ki kell alakítani a megfelelő szoptatási pozíciót (ebben egy szoptatópárna sokat segíthet), és esetlegesen olyan nehézségekkel is számolni kell, mint a kisebesedett mellbimbó, a tejcsatorna elzáródása vagy a mellgyulladás.
Szerencsére a fentiekre mind-mind van megoldás, de az anyukának éreznie kell, hogy nincs egyedül, még ha a szülés utáni, testileg és lelkileg megterhelő napokban rémisztőnek is tűnik a gondolat, hogy a baba táplálása az ő kezében van. És sajnos a folyamat ezen a ponton sokszor elakad, hiszen hathatós segítség hiányában nem valósul meg az igény szerinti táplálás, amely az alapfeltétele annak, hogy mindig a baba szükségleteihez illeszkedő összetételű, megfelelő mennyiségű anyatej termelődjön. Az ilyen esetekben tudatosítani kell, hogy a kezdeti nehézségek nem jelentik, hogy az újdonsült anyuka „rossz” anya lenne, és igenis van megoldás. A laktációs tanácsadók megjelenése nagyban elősegítette, hogy a szoptatásra többé ne úgy tekintsünk, mint egy olyan készségre, amellyel minden „rendes” anyának ösztönösen rendelkeznie kell. Ezek a szakemberek támogatást nyújtanak az anyukáknak a szoptatással kapcsolatos valamennyi probléma esetén, és segítenek túljutni a kezdeti nehézségeken.
Ha nincs elég anyatej…
Amikor felmerül az aggodalom, hogy esetleg túl kevés a tej, először is azt kell megvizsgálni, hogy valóban erről van-e a szó. Hajlamosak vagyunk minden sírást az éhségnek tulajdonítani, pedig nagyon sok esetben egészen más okok húzódnak meg a baba nyűgössége mögött. Az, ha túl kevés a táplálék, leginkább a súlygyarapodás elmaradásában, illetve a nedves és kakis pelusok alacsony számában érhető tetten. Ha kételyek merülnek fel, az aggódás helyett érdemes inkább egy szakember, védőnő vagy szoptatási tanácsadó segítségét kérni, aki sokszor objektívabban képes felmérni a helyzetet. Ráadásul a folyamatos izgulás a tejtermelést tovább csökkentheti.
Ha valóban kevés az anyatej, akkor se essünk pánikba. Segíthet a gyakoribb szoptatás, a mellszívó használata vagy a különböző természetes készítmények, amelyek nagyban segítik az anyatejtermelést. Jól ismert tejtermelést fokozó gyógynövény például az édeskömény, az ánizsmag és a görögszéna, de ma már különböző gyógyteakeverékek és gyógynövényes kapszulák is rendelkezésre állnak a szoptatás megkönnyítésére.
A tápszer és a „rossz anya” komplexus
Bár a nők legnagyobb hányada esetében a szoptatásnak csak átmeneti vagy orvosolható akadályai vannak, előfordulhat, hogy valamilyen egészségügyi probléma vagy egy olyan gyógyszer tartós szedése akadályozza az anyatejes táplálást, amely nem kerülhet be a kicsi szervezetébe. Megeshet az is, hogy átmenetileg vagy kiegészítésként van szükség tápszer adására.
Sajnos, nagyon sok nő számára jelent gondot ilyen esetben a tápszeres táplálással kapcsolatos megbélyegzés. Vannak, akik csak a kitartás hiányának, lustaságnak vagy önzőségnek tudják be, ha egy anya a tápszer után nyúl, pedig az okok gyakran sokkal összetettebbek. Első lépésként tehát ilyenkor a társadalmi előítéleteken kell túllépni. A különböző, sokszor becsmérlő közösségimédia-oldalak és fórumok helyett támaszkodjunk a szakemberekre ebben a tekintetben, akik a körülmények pontos ismeretében adhatnak személyre szabott segítséget. Napjainkban a tápszerek széles skálája áll rendelkezésre, amelyből az orvos vagy védőnő a baba igényeinek legmegfelelőbbet tudja ajánlani. Az anya és a gyermek közötti összhangnak pedig nem lehet akadálya a tápszeres táplálás, az viszont igen, ha az anyuka a szoptatás hiánya miatt szorong, és emiatt nem tud a picihez önfeledten viszonyulni.
Csak nyugi!
A szoptatás csodálatos dolog, hiszen az anyatej a tökéletes táplálék a csecsemő számára, és mindenképpen törekedni kell rá, hogy ehhez gond nélkül hozzá is jusson. Ha azonban áttörhetetlen gátakba ütközöl, és tápszeres táplálásra van szükség, akkor sem dől össze a világ. Mindig van segítség, és számtalan hozzáértő szakember támogathat a nehézségek leküzdésében, valamint a legjobb megoldás megtalálásában. Bármilyen forgatókönyvről legyen is szó, a lényeg, hogy ne alakuljon ki bűntudat vagy csüggedtség benned azért, mert valami nem úgy sikerül, ahogyan a nagykönyvben meg van írva. A jó anyaság nem pusztán szoptatás vagy nem-szoptatás kérdése, és a picinek sokkal inkább egy kiegyensúlyozott, jókedélyű anyukára van szüksége, mintsem tökéletesre.