Te is úgy gondolod, hogy környezettudatosan élsz? Szelektíven gyűjtöd a hulladékot, és a megvásárolt termékeket sem nejlonzacskóba teszed? Végezzünk egy kis felmérést. Nézz körül a konyhában, és figyeld meg, hogy mennyi műanyagot használsz. A válasz sajnos a legtöbb esetben egyértelmű: nagyon sokat. A tárolódobozok, az edények, a merőkanalak, zöldséghámozók és szűrők… Ezeknek jelentős része műanyagból készül.
Az olyan családokban, ahol kisgyermek van, a műanyag termékek száma megsokszorozódik. Ez természetes folyamat, hiszen hiába egészségesebb alternatíva az üveg vagy a kerámia, nem szívesen adjuk a kicsik kezébe. Ennek részben praktikus, részben pedig biztonsági okai vannak. Amikor a kisgyerekek a pohár használatával ismerkednek (sőt, nagyobb korban is) gyakran ráharapnak a pohár szélére. Ennek következtében pedig az megrepedhet, sőt, le is törhet, és annak is valós veszélye van, hogy a kicsi lenyel egy üvegdarabot. Az üvegből és kerámiából készült edények ráadásul leeséskor ezernyi darabra törhetnek, és igazán szemfüles szülőnek kell lenni ahhoz, hogy úgy takarítsuk fel a maradványokat, hogy a kíváncsi tipegő egyetlen éles szilánkkal se kezdjen el közelebbről megismerkedni.
A választás során ma már az is szempont, hogy olyan anyagból készült terméket válasszunk, amely minél kevésbé károsítja a környezetet. Így hozzájárulunk ahhoz, hogy bolygónkat a lehető legjobb állapotban örökítsük tovább gyermekeinknek, biztosítva számukra az élhető környezetet a jövőben.
Tehát marad a műanyag. De milyen műanyagok vannak? És melyiket használjuk?
Először vessünk egy pillantást arra, hogy melyek azok a műanyagok, amelyeket semmilyen körülmények között NE válasszunk, ha ételről vagy italról van szó:
PVC (PVC-3): Ez az egyik leggyakrabban használt műanyag a világon. Számtalan tárgy készül belőle, ráadásul élelmiszerekkel érintkező zacskók és zsugorfóliák kedvelt alapanyaga is. Veszélyes, mivel rákkeltő hatású, és hormonzavart okozhat. Élelmiszerekkel érintkezve a gyártásakor puhításra használt ftaláltok és adipátok válnak ki belőle, és a folyamat hő és zsírtartalom hatására még intenzívebb. A két említett adalék születési rendellenességekhez vezethet, és számtalan belső szervet is roncsolhat. 1999-ben a ftalátok 6 fajtáját be is tiltották az EU-ban a gyerekjátékok gyártásában, az élelmiszeriparban való használat felülvizsgálata sajnos azonban még nem valósult meg.
Polisztirol (PS-6): A polisztirol használata is egészségügyi problémákat okozhat. Az anyagból jellemzően poharak és eldobható edények készülnek (pl. kávéautomatás vagy strandon használt tányérok, poharak, joghurtospoharak). Amennyiben élelmiszer érintkezik ilyen anyaggal, sztirol kerül bele, amelyet a WHO lehetséges rákkeltő anyagként jelölt meg, Ezenkívül irritáló hatása lehet a bőrre, a szemre és a légzőszervekre, valamint az idegrendszert is károsíthatja.
Polikarbonát (OTHER-7; De vigyázat! Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan műanyag, amely nem sorolható más csoportokba – így a növényi alapú, egészséges és biztonságos műanyagok is itt kaptak helyet): Hajlékony, ugyanakkor törés- és hőellenálló anyag, amelynek felhasználása éppen emiatt nagyon sokrétű. Polikarbonátból készülnek például az üveghatású műanyag poharak vagy az automatákhoz készült, ásványvizet tartalmazó ballonok, de a mobiltelefontokok egy része is. Vigyázni kell vele, mert könnyedén oldódhat ki belőle biszfenol-A, vagy ismertebb rövidítéssel BPA. Ezt a folyamatot felerősíti a napsugárzás, a hosszas tárolás, a melegítés és a savas-lúgos hatás is, így az anyag könnyedén belekerülhet az élelmiszerekbe, ráadásul bőrön keresztül is felszívódik A gyerekek kifejezetten veszélyeztetettek, hiszen az anyag megzavarja a hormonrendszer működését és a nemi fejlődést, de az idegrendszerre is károsan hat, így hozzájárulhat például a hiperaktivitás, az autizmus és a tanulási nehézségek kialakulásához. Emellett többek között a rákos megbetegedések, a cukorbetegség és az asztma kialakulásában is szerepet játszik. 2011-ben az EU-ban betiltották a vegyület cumisüvegek gyártásában és a csecsemőknek szánt élelmiszerek csomagolásában való használatát, de továbbra is számtalan termékben találkozhatunk vele.
Fontos megjegyezni, hogy olyan termékeket se használjunk, amelyek műanyaggal együttesen tartalmaznak növényi alapanyagokat. Ezek a termékek általában melamin és bambusz együttes felhasználásával készülnek. Az EU-ban már betiltották az ilyen anyagból készült, élelmiszerekkel érintkező termékek forgalmazását. A NÉBIH is figyelmeztet arra, hogy a növényi rostok a műanyaggal együtt szerkezetbeli változásokat hoznak létre, ami a különböző anyagok nagyobb mértékű kioldódásához vezet. Sajnos, ezeket a termékeket korábban sokszor „biológiailag lebomló” vagy „környezetbarát” címkékkel jelölték, ami nagyon félrevezető volt, hiszen 20-40% műanyagot is tartalmaznak. A melaminnal felmerülő problémák miatt egyébiránt az EU 2011-ben a Kínából és Hongkongból származó melamin konyhai eszközökre vonatkozó előírásokat is szigorította (igen, ezek a jól ismert rajzfilmfigurás tányérok…).
Azt már tehát tudjuk, hogy melyek azok a műanyagok, amelyek veszélyt jelenthetnek egészségünkre. Következő blogunkban megnézzük majd, hogy melyek azok, amelyeket nyugodt szívvel használhatunk otthonunkban.