Amikor megkapjuk a diagnózist, hogy gyermekünk allergiás valamilyen tápanyagra vagy összetevőre, az első kérdés, ami megfogalmazódik bennünk, hogy „De akkor mi kerül a tányérra?” Ezt a kérdést pedig egyre több szülő kénytelen magának feltenni, hiszen nagyon is gyakori jelenségről van szó. Míg az ételallergia a felnőtt lakosság 1,5-2%-át érinti, addig ez az arány a gyerekeknél – főleg csecsemőkorban – akár 6-7 % is lehet. A különbség azonban arra is rámutat, hogy sok esetben az allergiák „kinőhetők”, és szerencsére a legtöbb gyerkőcnél 3-5 éves korra már csak „érzékenységgé” zsugorodnak. A gyerekkori legfőbb allergének a tej, a tojás, a szója, a hal, az eper és a mogyoró, de a lista kimeríthetetlen. Ezek között persze vannak olyanok, amelyek könnyebben kizárhatók az étrendből, de mi a helyzet a gyakori alapanyagokkal?
Szigorú diéta
Bizonyított táplálékallergia esetén az allergén anyagot bizony teljes mértékben ki kell zárni az étrendből. Különösen igaz ez az olyan allergénekre, amelyek életveszélyes reakciót okozhatnak. Amennyiben felmerül az allergia gyanúja, mindenképpen forduljunk szakorvoshoz, aki segít a diagnózis felállításában, és a diétával kapcsolatban is segítséget ad.
Először is, egyes súlyos allergiák esetében nincs mese: a háztartásból minden érintett anyagnak mennie kell. Amennyiben azonban a hangsúly az adott anyag étkezésből való kizárásán van, más kérdések merülnek fel. Egy felnőtt könnyebben megérti, hogy mit miért nem ehet. A gyerekkori allergia esetében a legnagyobb nehézséget azonban az jelenti, hogy miként értessük meg a kicsivel, hogy az ő gyerektányérján bizony más van, mint a többi családtag tányérján.
Ki adhat segítséget?
Sajnos sok esetben a szülők úgy érzik, magukra maradtak a problémával, és nekik kell kikísérletezni, hogy mit hogyan csináljanak. Természetesen minden család más-más, és az, hogy miként kezelnek egy ilyen helyzetet, teljesen eltérő. Szerencsére ma már a szakemberek hathatós segítséget nyújthatnak. Javasolt, hogy a család több tagjával együtt keressétek fel az allergológust és a dietetikust, akitől minden kérdésre választ kaphatnak, és lefektethetitek az alapokat. Ha pedig elveszettnek érezzük magunkat, és nem tudjuk, hogy szülőként miként kezeljük a helyzetet, kérjük bátran gyermekpszichológus segítségét is.
Felvehetjük a kapcsolatot más, hasonló cipőben járó szülőkkel is, akikkel megoszthatjuk tapasztalatainkat vagy akiktől tanácsot kérhetünk. Léteznek már olyan közösségimédia-csoportok, amelyek segítséget nyújthatnak, de az ismeretségi körben is biztosan lesz olyan, aki hasonló helyzettel néz szembe. És ha szívesen segítenénk másoknak, mi magunk is szervezhetünk ilyen csoportot.
Mit főzzünk?
Az ételallergiás gyermekek száma sajnos egyre nagyobb, viszont ebből következően az ilyen állapotok elfogadottsága is egyre jobb, és mivel egyre több alternatív alapanyag és recept áll rendelkezésre, szülőként is könnyebb kitalálni, hogy mi kerüljön a tányérra.
Szerencsére sok olyan étel is van, amelynek allergénektől mentes változata is könnyen elkészíthető, így elég egy kis változtatás, hogy az adott menünek a mentes változatát is feltálalhassuk. És persze az sem gond, ha néha az egész család „menteset” eszik. Sokat segíthet a tervezés, és az is, ha készítünk egy listát a közös kedvencekről.
Találjunk néhány bevált ételt, amelyet a kicsi imád, és nem árt, ha van néhány speciális nassolnivaló is, hogy ő se maradjon ki a jóból. Fontos, hogy ne azt emeljük ki, ami az ételben nincs, hanem azt, ami benne van. Ez persze a mi gondolkodásunkban is jelentős változtatást kíván. Ha a kreatívan elkészített, mentes ételeket különleges finomságokként kezeljük, amelyet mi is örömmel fogyasztunk, teljesen más színezetet kap a dolog, mintha „szükséges rossz” változatokként tálalnánk őket.
Ha nagyobb a gyerek, vonjuk be őt is az elkészítés folyamatába. Ez több szempontból is hasznos. Egyrészt minőségi időt töltünk együtt, másrészt az ételallergiát nem tragédiaként, hanem egy kis kreativitással könnyen kezelhető kihívásként láttatjuk.
És ha nem otthon eszünk?
Talán a születésnapi bulik és az éttermekben való evés jelenti a legnagyobb nehézséget táplálékallergia esetében. Ha étteremben ennénk, mindig tájékozódjunk előre, hogy van-e olyan étel az étlapon, amely mentes az adott allergéntől. A legtöbb vendéglátóhely szerencsére már eléggé felkészült.
A születésnapi bulik esetében pedig jelezzük előre a szervezőknek, hogy gyermekünk milyen ételt nem fogyaszthat. A legtöbb szülő nagyon rugalmas és megértő ebből a szempontból, mivel napjainkban már nagyon elterjedt jelenségről van szó. Csak 1-2 különleges tortaszeletet kell elhelyeznünk a gyerektányérra ahhoz, hogy a mi gyermekünk se maradjon ki a közös élményből. Akár táplálékallergiás a gyermekünk, akár nem, mindig figyelmes dolog, ha a buli szervezése előtt mi is körbekérdezünk, hogy valamelyik résztvevőnek van-e valamiféle érzékenysége.
