Gyermekeink az anyatej és/vagy a tápszer „egyhangúsága” után fokozatosam ismernek meg új ételeket: lesz, amit jobban szeretnek majd, és lesz, amit kevésbé. Lesz olyan étel, amelyből szívesen repetázik a gyerkőc, és előfordul majd, hogy a babatányér tartalma a padlón vagy a falon végzi.
A tavasz és a nyár beköszöntével pedig számos olyan zöldség és gyümölcs kerülhet frissen terítékre, amelyet korábban csak fagyaszott állapotban használhattunk fel a bébiétel elkészítésekor. Ráadásul a kicsik, látva, hogy mi, felnőttek milyen ínyencségeket eszünk ebben az időszakban, minden újdonságot ki is akarnak próbálni.
Vannak azonban olyan ételek, amelyeket nem érdemes a picinek adni 1-1,5 éves koráig a hozzátáplálás során, vagy csak nagyon lassan és óvatosan bevezetni az étrendbe, akármennyire csábító is a lehetőség. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy többek között mely finomságokkal érdemes vigyázni.
Eper és társai
A tavasz első gyümölcse az eper, amelyet szinte minden gyerek azonnal megszeret. Őt követik egyéb, apró magvas társai: a málna, a szeder, az áfonya, a ribizli és az egres. Bár ezek a bogyós gyümölcsök nem tartoznak az erősen allergén élelmiszerek közé, a kisgyermekek étrendjébe csak körültekintéssel lehet beemelni őket. Magas hisztamintartalmuk allergiaszerű tüneteket produkálhat, és a bennük lévő savak, a paradicsomhoz vagy a citrusfélékhez hasonlóan, gyakran okoznak a száj körül megjelenő bőrirritációt is. Szerencsére az irritáció hamar megszűnik, sőt, vízzel lemosva szinte azonnal eltűnnek a kiütések. Ezeknek a gyümölcsöknek a tisztításuk is nehézkesebb, viszont mindig nagyon fontos, hogy csak kellően tiszta gyümölcs kerüljön a babatányérra. Az aranyszabály, hogy kezdetben mindig csak keveset adjunk a babáknak ezekből a gyümölcsökből és azt is lehetőleg délelőtt. Így napközben jobban meg lehet figyelni az esetleges reakciókat, és kisebb az esélye a hasfájós, nyugtalan éjszakának is.
Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a gyümölcsök (akárcsak minden más étel) megfelelő nagyságú darabokban kerüljenek a babatényérba. Így a kicsik kényelmesen elcsipegethetik a darabokat, később pedig a falatkák a babavilla használatának gyakorlásához is remek alapot adhatnak.
Méz, méz, méz
A méz kétségkívül nagyon pozitív hatást gyakorol az egészségünkre. természetes immunerősítő, baktériumölő és gyulladásgátló, és a legjobb, hogy emellett az íze is fantasztikus. Hiába csábító azonban ez a mesékben és gyerekdalokban oly sokat szereplő csemege, egyéves kor előtt semmiképpen sem érdemes megismertetni a kicsiket vele. (Sőt, egyes szigorúbb ajánlások szerint akár kétéves korig is érdemes lehet várni a bevezetésével). A mézben megtalálható egy baktérium (Clostridium botulinum) spórája ugyanis a kisbaba emésztőrendszerében képes toxint termelni. Ezek a méreganyagok pedig a tápanyagokkal együtt felszívódhatnak, és – bár nagyon ritkán – súlyos betegséget, úgynevezett botulizmust okozhatnak. A kicsik immunrendszere még fejletlenebb, ezért ők különösen veszélyeztettek. Arra is figyeljünk oda, hogy a mézet semmilyen más ételben felhasználva se kínáljuk a gyermeknek egyéves kor alatt (pl: a házi mézessüteményben), mert hiába esik át hőkezelésen a finom édesítő, nem feltétlenül tűnnek el a spórák. Jó hír viszont, hogy a szoptatás idején az anyukák nyugodtan fogyaszthatják a mézet, mert a spórák az anyatejjel nem kerülnek be a baba szervezetébe. Amikor eljön a megfelelő idő, első alkalommal csak egy csepp mézet szabad a babakanálra téve vagy más, már jól ismert étellel együtt a gyerkőcnek adni. A hozzátáplálás során később biztosan ez lesz az egyik olyan étel, amelyet garantáltan nem utasít el.
Dió és mogyoró a kismókusoknak
Az olajos magvak pozitív hatása az elmúlt években egyre inkább terítékre került. Nagyon egészségesek, hiszen tele vannak olyan zsírsavakkal, melyek segítik az egészséges szív- és idegrendszeri fejlődést. Mindannyian hallottunk már azonban erős allergizáló hatásukról, amely miatt bevezetésük a gyerekek étrendjébe fokozott körültekintést Igényel. A dió egyéves kor után adható. A földimogyoró tekintetében az ajánlás jelentősen változott a korábbi évekhez képest. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy a mogyoró korábbi (1 éves kor előtti) bevezetése csökkenti az allergia kialakulásának kockázatát. Mielőtt azonban elkezdenénk adni a babának, egyeztessük a gyermekorvossal, a szakorvossal és a védőnővel, hiszen az egyéni körülmények alapján kell meghozni a döntést. 4-5 éves korig azonban egészben soha ne adjunk diót vagy mogyorót a piciknek, mert a félrenyelés veszélye nagyon nagy az ilyen esetben. Kezdetben törjük a magvakat apró darabokra, de meg is örülhetjük vagy egy mozsárban is megtörhetjük őket. És hamarosan eljön az idő, amikor már vidáman szervírozhatjuk a gyerektányéron az olajos magvakat a chips helyett.
A kulcsszó: körültekintés
A hozzátáplálás nagy kihívást jelent. Vannak olyan gyerekek, akik a legszívesebben mindent megkóstolnának, azt is, ami sajnos még nem a nekik való, míg mások egyszerűen csak eltolják a babatányért maguk elől, akármivel próbálkozik is az anyuka, a babakanalat pedig leginkább katapultként használják. És ha ez még nem lenne elég, az ajánlások folyamatosan, akár évről évre változnak a legújabb kutatások fényében, az internet pedig tele van egymásnak teljesen ellentmondó hozzátáplálási táblázatokkal. Nem csoda, ha ilyenkor gyakran tanácstalanná válunk. Mindig kérdezzünk szakembert, ha valamiben nem vagyunk biztosak, tehát forduljunk a gyermekorvoshoz vagy a védőnőhöz. Ők adhatják a legjobb válaszokat, hiszen jól ismerik a gyermeket, így tisztában vannak azzal is, hogy számára mi jelenthet nagyobb veszélyt. És ne aggódjunk, hamarosan eljön az idő, amikor már a kicsi is azt kanalazhatja a gyerektányérból a gyerekkanállal, mint amit a család többi ragja eszik.